A múltat végkép eltörölni! - nehezebb, mint gondolnánk. Bloggertársunk, (t)uri muri Dragomán György "A fehér király" című regényéről szóló cikkével debütált a Könyvtacskón. Kiváló írása az én érdeklődésemet is felkeltette, hogy azonban az olvasóink is profitáljanak, nem "A fehér királyt", hanem annak kvázi folytatását, a "Máglyát" olvastam el. A diktátor megbukott, máglyán égnek a személyi kultusz kellékei: a véreskezű zsarnokról és gyűlölt nejéről készült képek; plakátok hazug, senki által el nem hitt jelszavakkal; könyvek, melyekben talán csak a kötőszavak voltak igazak. Tűzben ég az egész társadalom, keresi és meg akarja büntetni az elnyomókat és a kollaboránsokat, élteti az ellenállókat és a forradalmárokat. A szabadságtól megrészegült nép arról azonban megfeledkezett arról, hogy a bukott rendszer lényegéhez tartozott, hogy a besúgó egyben besúgott, a kollaboráló sokszor maga is áldozat volt. Égnek a vágyak is, mindenki szabadság, jólét és egy élhető ország után áhítozik, méghozzá máról holnapra – máskülönben mi értelme lett volna a forradalomnak?
- Vásárlás
- Dragomán György: Máglya - Jókönyvek.hu - fald a könyveket!
- Máglya (könyv) - Dragomán György | Rukkola.hu
- Az emlékezet fehér foltjai (Dragomán György: Máglya) – FÉL
- Dragomán György – Máglya - Könyvtacskó
- Dragomán György - OLVAS.hu | Az online könyváruház
- A maglia koenyv z
Vásárlás
Ráadásul Emma apja zsidó származású, vagyis félig
a kislány is az, de sem a zsidósághoz, sem a zsidóságához nem viszonyul. Ha Flaubert Emma
Bovary, akkor Dragomán (s ez is a fókusztalanságot mutatja) nem a főhőssel, Emmával,
hanem a nagymamájával azonosítható (igaz őt is Emmának hívják), ami azért problematikus,
mert a 444 (! ) oldalas regény én-elbeszélője a 13 éves unoka. Emma azonban nem válik igazi
központi karakterré, a regény végét leszámítva nem reflektál környezetére, csak egy imágó,
mindenki hasonmása. Apja festőművész, ezért jól rajzol, anyja jó futó volt, ezért tájfutó lesz, s
mert a nagypapája földrajzot is tanított, ügyesen használja a térképet és az iránytűt, s mivel a
nagymama vonzódik a mágiához, Emma is fogékony lesz rá. A kislányhoz hasonlóan
imágószerű és kétértelmű a mű címe. A máglya szó hangzásra nagyon hasonlít a mágiára, de
mint sok mást, úgy Dragomán ezt az összefüggést sem vezeti végig a regényen. A könyv
kétharmadában a mágikus realista beszédmód tűnik markánsnak, látszólag különböző,
visszatérő (mágikus) motívum (pl.
Dragomán György: Máglya - Jókönyvek.hu - fald a könyveket!
Néhány éve rabszolgára cserélték a nigger kifejezést a Huckleberry Finn kalandjaiban, s az eredeti szöveg sok amerikai iskolában tiltólistán van. A Tamás bátya kunyhója is hasonló sorsra jutott. Normális erkölcsű és értelmes tudatú országban ügyvédek és jogvédők seregének kellene pert kezdeményeznie Mark Twain örökbecsű regényének intézményi szinten történő meghamisítása miatt, és hogy az ifjúságot megfosztják ezeknek a remekműveknek az olvasásától. Ám nem így történt, s a jelek szerint miután ezzel végeztek, lapoztak egyet és elérkeztek a Németország egyik legnépszerűbb szerzőjének számító Karl May indiánokról szóló regényeihez. Winnetou rézbőrű testvérünk, gyermekkorunk kedvenc hőse is fennakadt tehát a szűrőn, mivel bírálói szerint May idilli és hazug képet mutatott az olvasóknak Észak-Amerikáról, arra pedig nem tért ki, hogy a Winnetou-hoz hasonló őslakosokat az érkező európaiak – mint amilyen a főszereplők egyike, a Németországból bevándorló Old Shatterhand – gyilkolták le, élőhelyeiket pedig feldúlták.
Máglya (könyv) - Dragomán György | Rukkola.hu
Az emlékezet fehér foltjai (Dragomán György: Máglya) – FÉL
Azt mondja, nagy ajándék vagyok neki a sorstól. Most, hogy szegény nagyapám meghalt, ő nagyon egyedül maradt, senkije sincsen. Már csak én maradtam neki. Értsem meg, az unokája vagyok, mi összetartozunk, úgy fog szeretni, ahogy az édeslányát szerette. Még annál is jobban. Menjek vele. Nagyon szépen kér, hogy menjek vele. Nem válaszolok. Nem mondok semmit. Azt mondja, vele kell mennem. Vele kell mennem, mást nem tehetek, ez a sorsom, azt mondja. Megszólalok. Azt mondom, nem. A néni szemében mintha harag lobbanna, de az arca és a szája mosolyog. Azt mondja, bebizonyítja. Megfogja a kezem, odahúzza a kávéscsészéhez, együtt fogjuk, ketten, két kézzel. A porcelán meleg. Azt mondja, figyeljek. Érzem, hogy mozdul a kezem, egyszerre megfordítjuk a csészét, úgy, hogy a csészealj alulra kerül, rajta fekszik a felfordított csésze. A csésze alól sötétbarna kávézacc szivárog, körbefolyik, csápokat növeszt. Nézem, a csápok megvastagszanak, összeforrnak. A néni felfordítja a csészét, ráteszi a csészealjra.
Dragomán György – Máglya - Könyvtacskó
- A maglia koenyv 2
- Dragomán György – Máglya - Könyvtacskó
- A máglya könyv projekt
Dragomán György - OLVAS.hu | Az online könyváruház
liszt, kötőtű, hajtű, dió, por, tűz, hangya, róka) mozgatja az
epikai szövetet, ám az utolsó harmadban az író nyelvet vált, s csak a politikai metaforák
teljesednek ki. A máglya szó is elsősorban politikatörténeti kontextusban értelmezhető. A
regény elején, a tábornok elvtárs kivégzése után az intézetben máglyát gyújtanak a diktátor
képeiből, s a politika mentén gondolkozva, a máglya a tűzzel is összekapcsolható, s így a
forradalmat elfojtani akaró sortüzet is a szó mögé lehet sejteni. A róka alakja különböző
formában a regény elejétől jelen van, de csak a könyv végén válik didaktikus szimbólummá, s
a regény címlaphősévé. Emma futás közben találkozik egy rókával, felfedezi a rókatelepet,
szétvágja a drótkerítést és szabadon engedi az állatokat, de a rókák nem tudnak mit kezdeni a
hirtelen kapott szabadsággal, a lánynak kell szétkergetnie őket. A regény 42 fejezetét Dragomán filmszerű technikával meséli el, Emma jelen idejű
elbeszélésébe függőbeszéd formájában épül be a többi szereplő szólama, s ebbe a textusba
ékelődik a nagymama dőlttel szedett második személyű szövege, jelentősen rontva az epikai
hatást.
A maglia koenyv z
És a látszólag jelentéktelen történéseket rávetíti a lélekben zajló folyamatokra, így azok kitörölhetetlenül megragadnak bennünk. Az olyan helyzetek, mint egy diktatúra megdöntése utáni öröm hangulata vagy egy kamaszkor mindennapjai – sok bizonytalanságot hordoznak magukban. Dragomán története szerint sorsunk alakulása felett az irányítást csak akkor vehetjük kézbe, ha követjük az Emmáéhoz hasonló, »csakazértis önmagam leszek, csakazértis szabad leszek« bátorságát. Talán minden ott kezdődik, hogy elfogadom: hatalmamban áll bármit lerajzolni egy üres papírlapra. Ha képes vagyok elnyomni magamban a fájdalmat, amit a tenyerembe nyomott tű okoz, akkor előbb vagy utóbb azt is belátom, hogy meg tudom bocsátani még a jóvátehetetlenek látszó bűnöket is – mert úgy akarom. Akkor tehát kezdjük bele a következő gyakorlatba, Emmával együtt: "Az utca felénél van egy nagy pocsolya az aszfalton, nem kerülöm ki, azért is belelépek, mint kicsi koromban, belecsapom a lábam, felcsap a cipőm körül a víz". Lássuk, mi történik.
A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.