Olvasta már? Tényleg megváltozhatnak a génjeink a táplálkozás hatására? Robin Williams: Parkinson-kórral kezelték, de nem az volt a baja - megszólalt az özvegy
Gyakran szenved rémálmoktól? Ezt jó ha tudja! Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben is!
A Parkinson-kór
A Parkinson-kór ugyan jellemzően az idősebb korosztály betegsége, azonban egyre gyakrabban találkozhatunk a harmincas-negyvenes éveikben járó betegekkel is. 100000 lakos közül átlagosan 100-300 Parkinson-kóros. A Parkinson-kór kiváltó oka legtöbbször ismeretlen, de növény védőszerek, mérgek (pl. mangán, heroin szennyezőanyagok) szerepe is felmerül. Ha ismeretlen az a kiváltó ok, akkor idiopátiás Parkinson-kórról, ha pedig ismert akkor parkinsonismusról beszélünk. Az idegsejtkárosoád típusa alapján a parkinsonismus lehet másodlagos Parkinsonismus vagy Parkinson Plusz Szindróma. A betegség hátterében a fekete mag (substantia nigra) dopamin nevű ingerületátvivő anyagot termelő sejtjeinek pusztulása és az úgynevezett Lewy-testek megjelenése áll. Amikor a Parkinson-kór első egyértelmű tünetei megjelennek, a fekete mag sejtjeinek már 70-80%-a elpusztult. Ez a jelenség nemcsak az agyunk bámulatos kompenzációs képességére utal, hanem feltételezi egy több éves-évtizedes preklinikus állapot jelenlétét.
A Parkinson-kór valóban halálos betegség?
A tervezett mozdulatsor elkezdése és eredményes befejezése is nehézségekbe ütközik. Az agyi impulzusok csak lassan jutnak el a vázizmokhoz, mindez az agy dopamin-hiányának tudható be. A tremor (remegés a kezeken, ujjakon, ajkakon állon, alkaron vagy lábakon) főként nyugalmi helyzetben látható, valamely feladat végrehajtása közben kevésbé. A rigiditás a flexorok és extensorok, azaz a hajlító és feszítő izmok egyidejű tónusfokozódása merevséget okoz, az arc kifejezéstelenné, maszkszerűvé válik. A tartási instabilitás a test egyensúlyát fenntartó, úgynevezett mélyreflexek kiesése miatt következik be, mivel mozgás közben a beteg nem tudja kellő gyorsasággal a megváltozó körülményekhez igazítani testhelyzetét. A másodlagos tünetek lehetnek:
Székrekedés
Nyelési nehézségek (diszfágia). A nyál és ételmaradványok összegyűlhetnek a szájüregben, mely a légutakba kerülve fulladást, köhögést, sőt tüdőgyulladást okozhat. Fokozott nyálelválasztás
Fokozott izzadás
Vizelet és/vagy széklet visszatartási zavarok (inkontinencia)
Értelmi hanyatlás, demencia
Szorongás, depresszió, izoláció
Száraz, pikkelyes bőrhámlás (szeborrea)
Lelassult válaszadási képesség (bradifrénia)
Apró betűs, görcsös írás (mikrográfia)
Halk, suttogó beszéd (hipofónia)
A Parkinson-kór diagnózisa
A diagnózis felállítása a jellegzetes tünetek alapján, a hasonló tüneteket produkáló egyéb kórképek kizárásával történik.
- Parkinson-kór tünetei és kezelése | Házipatika
- Iphone vagy xiaomi
- Magyar orvosi kannabisz egyesület film
- Parkinson kor lefolyasa
- Núsz zrt ügyfélszolgálati iroda
- ELICA ERA C felsőszekrénybe vagy kürtőbe építhető páraelszívó (52 cm, inox) - Páraelszívók - Szol-Therm Épületgépészeti Kft.
- Elektromos egyensúly roller 2
- Mdf ajtó festése - Autószakértő Magyarországon
- A parkinson kór tünetei
#6TÉVHIT: Demencia csak időskorban alakul ki. TÉNY:A demencia előfordulása időseknél valóban sokkal gyakoribb, azonban fiatalokat is érinthet. MAGYARÁZAT: Demencia az összefoglaló elnevezése annak a tünetcsoportnak, melynek vezető tünete a memóriazavar, a szerzett ismeretanyag és a tanulás képességének elvesztése, súlyos gondolkodászavar, a viselkedés és a személyiség hanyatlása, mely a társadalmi környezetben és az önellátásban zavarokhoz vezet. Hátterében számos kórkép állhat. Leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, mely az esetek kb. 2/3-át okozza. A demencia leggyakoribb okaként ismert Alzheimer-kórnak is van korai kezdetű formája: az esetek 5-10%-ában a tünetek már az 50-es évek előtt megjelennek. Demenciát okozhatnak azonban egyéb kórképek is: ilyen például a fejsérülés, egyes vitaminhiányos állapotok, az alkoholizmus, illetve néhány agyi infekció is, melyek az öregedéssel nincsenek összefüggésben. HASZNOSNAK TALÁLTAEGÉSZSÉGÜGYI ROVATUNKAT?