A kezdetek; Selinunte Bt. –Ellenfényért Bt., Bp., 2014 (Ellenfény könyvek)
Nemzetközi katalógusok
WorldCat
VIAF: 157556488
LCCN: n2003112453
ISNI: 0000 0001 0674 6071
NKCS: pna2009540638
BNF: cb15848480k
Művészetportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ínház műsora
A Katona József Színház március 27-én nagyszabású programsorozatra készül, amelyen színházi performanszokkal, filmvetítésekkel, és adománygyűjtő akcióval támogatják az ukrán válság elszenvedőit. A színház társulata nemet mond a háborúra, az erőszak minden formájára és szolidaritásáról biztosít minden háborútól szenvedő nőt, férfit és gyereket, minden országát elhagyni kényszerülő embert. A Katona József Színház nagyszabású eseménysorozattal készül, amellyel az ukrán válság rászorulóit támogatják. A programsorozat kedvcsináló ajánlója így fogalmaz:"Leugrom egy liter tejért a dogát írok az első óráülünk sörözni a haverokkal munka után. Leviszem a gyereket a játszótérre. "Ami néhány napja természetes volt, az ma már elképzelhetetlen. A háború eltörölte a normális élet lehetőségét Ukrajnában. Családok ezrei kénytelenek elhagyni az otthonukat, hazájukat, hogy mindent újrakezdjenek egy idegen országban. Téged is nyomaszt a gondolat, hogy a szomszédban háború van? Nem tudod, melyik hírt olvasd, mi az igazság?
Ukrán napot tart a Katona József Színház – Deszkavízió
Kecskeméti ínház
"A Katona akkor jött létre, amikor a régi rendszer már erőtlen volt, és nem tudta igazán működtetni a maga cenzúráját. Ha a politikai éberség még a régi lett volna, akkor már azt sem engedték volna, hogy ennyi tehetséges ember összegyülekezzen. Mert abban korábban mindig nagy veszélyt szimatoltak. És a Katona akkor sem jöhetett volna létre, amikor már a pénz kezdett a mindenható úr lenni a színházban is…"
"A '82-es év kiemelkedő színháztörténeti eseménye volt a Katona József Színház létrejötte. Ez egy politikai játszma és alku eredménye volt, amelynek főszerepeit Aczél György és Pozsgay Imre játszották. " Az indulás
Ebben a helyzetben a legfelső, illetve a kulturális vezetés nem merte vállalni, az eredményesen dolgozó művészek teljes háttérbe szorítását. Félő volt, hogy a szakma illetve a közvélemény ennek politika felhangot is ad és nem szimpla intézményen belüli torzsalkodásként kezeli az ügyet. Néhány hetes, hónapos hallgatás után Székely és Zsámbéki lehetőséget kapott egy önálló társulat létrehozására és választhattak a Várszínház és az egy éve felújított Petőfi Sándor utcai épület között.
Ínház budapest
A Vezetőség jelentősebb tagjainak javaslatára kiváló írók meghívásával igyekeztek Kecskemét és a Katona József Társaság szellemi rangját erősíteni. Így volt a város vendége többek között Tamási Áron, Kós Károly, Illyés Gyula, Erdélyi József, Szabó Pál, Németh László és Móricz Zsigmond is, akik még kis parcellát is vásároltak maguknak Kisnyírben. Ekkor mondta Móricz Zsigmond, hogy példa "Kecskemét már régen a magyar nép munkás életének előttem, és minden alkalmat megragadok, hogy példaképpen hivatkozzam rá…" Erdei Ferenc pedig így jellemezte egy kecskeméti előadása után a Társaságot: "Nem vidéki önképzőkör, hanem európai színvonalú "emberfők" társasága, s körükben legalább olyan modern szellem él, mint a fővárosi irodalmi társaságok legjavában" Talán ennek is köszönhető, hogy 1937. novemberében a Katona József Társaság bemutatkozhatott Budapesten. A nézők között helyet foglalt Kodály Zoltán és felesége is. A Kecskeméti Lapok így ír erről nov. 14-ei tudósításában: "Forró sikerrel szerepelt Budapesten a Katona József Társaság: Illusztris vendégek Kecskemét irodalmi estjén.
Katona József Színház Archives - Oldal 2 a 20-ből
Katona József SzínházBudapest, Petőfi Sándor u. 6, 1052
- Katona józsef sz 10
- Katona józsef sz 9
- Katona józsef sz 4
a Kecskemét c.
lapot 1880-82 között. A vasutak keletkezése és fejlődése, I—II., Bp.,
1891; A darázs mérge (regény), Bp., 1893; Magyar történeti album a nép számára,
I-IIL, Bp., 1895. Magyar Alföld 1913. 29; KNKN 1914, 1916; Váry
István: Szobrot kap K. Kecskeméten, PN 1963. 25; Székelyné Körösi Ilona:
K. polgármestersége, KSz 1986. ) Káldy Gyula (Pest, 1838. —Bp., 1901. ) zeneszerző, író, karnagy. A Nemzeti Zenede első növendékei közé tartozott, majd a bécsi konzervatóriumban
folytatta tanulmányait. 1858-tól 1873-ig előbb Kolozsváron, majd Aradon és
Pécsett volt karmester. Blaha Lujza fénykorában a Népszínház karnagya volt. 1873-tól a bp. -i
Zenekedvelők Zenekarának vezetője, majd a pesti Színitanoda énektanára lett. 1881-től a Nemzeti Színház, 1884-től az Operaház rendezője, később főrendezője,
1894-től a Zeneakadémia tanára, majd 1895-1900 között az operaház igazgatója
volt. Kuruc dalok bemutatására országos hangversenykörutat szervezett, amelynek
első állomása Kmét volt. 1892. évi hangversenyét 3 évvel később megismételte
Kméten.
A hatalom lépései és ellenintézkedései éppen úgy, mint a szamizdattevékenység felerősödése, avagy a színházak darabválasztása és előadásai. S hogy ne legyen ilyen egyszerű a képlet, a '82-es történéseket egy másik esemény is befolyásolta: Brezsnyev novemberi halála. " "Mindebből következően a kultúrpolitika ebben az évben egyrészt ismét drasztikus le- és felszámoló intézkedéseket foganatosított, másrészt érthetetlennek tűnő engedményeket tett – mintha valami zavar, összehangolatlanság mutatkozott volna az ideológiai irányításban. " "Az év elején még nem érződött ez a zavar, minden ment a maga megszokott módján: a hatóságok felügyeltek, a színházak pedig igyekeztek kijátszani a felügyeletet. A játékszabályok ismertek voltak. Különösebb meglepetést nem keltett, hogy Paál István például Szolnokon úgy rendezte meg a Hamletet, hogy Szellemként a Polonius utasításait követő Színészkirály lépett fel, tehát a Kovács Lajos személyében megjelenő, már ruházatában, viselkedésében is különös, leginkább a kor nonkonformista értelmiségijét idéző Hamlet a királyi udvar, azaz a Hatalom manipulációjának áldozata volt, és persze nem volt meglepő az sem, hogy az Agit-Prop.