23 A gazdasági válság ezt a folyamatot felgyorsította, illetve több helyen át is fordíthatta a városi területek javára. A depriváció mellett a vidéki és városi területeken tapasztalható szegregáció is hozzájárul az egészségi állapot romlásához. A kistérségek és falusi társadalmak szegregációja, de különösen a jövedelmi szint eltéréseiből fakadó egyenlőtlenségek növekedésén keresztül az egészségi állapot romlásához vezet. Az egészségegyenlőtlenségek térbeli megjelenése és a városok versenyképessége között összefüggés van, hiszen egy gazdaság – legyen az akár a nemzetgazdaság, akár egy város gazdasága – akkor versenyképes, ha az ott nagy arányban foglalkoztatott és magas jövedelemmel rendelkező munkaerő termelékeny, illetve számára a gazdaság jó életszínvonalat és életminőséget biztosít. 24 Nem véletlen, hogy az egészségügy és a munkaerőpiaci hatékonyság a Globális Versenyképességi Index alappillérei között is szerepel. 25 A városok helyzetének bevonása a vizsgálatokba azért is érdekes lehet, mert ha egy város többek között az egészségegyenlőtlenségekből kifolyólag alulmarad a versenyben, annak komoly társadalmi és gazdasági következményei lehetnek.
- Hol tartunk a válságban? - összehasonlítás más válságok lefutásával / GVI
- Már látszik a válság a magyar cégeknél: sötét hónapokra készülnek a vállalkozók
- Szegedi Tudományegyetem | A 2008-as gazdasági válság hatásai és kezelésének lehetőségei
- Matolcsy György: Három válság Magyarországon
- A gazdasági válság hatása az egészségegyenlőtlenségek területi különbségeire Magyarországon
Hol tartunk a válságban? - összehasonlítás más válságok lefutásával / GVI
Ahogy Lámfalussy fogalmaz 2000-es könyvében: fejlődő országok esetében "ez a [külföldi] tulajdonlás olyan tőkealapot tesz lehetővé a belföldi bankok számára, amely lényegesen növeli ellenállásukat egy gazdaságilag és pénzügyileg törékeny helyzetben". Kelet-Európa mégsem kerülhette el a gazdasági recessziót. Ebben ugyan komoly szerepet játszott, hogy országonként eltérően 20-30 százalékkal csökkent az export, alapvetően azok az országok szenvedték el 2009-ben a legnagyobb gazdasági visszaesést (legdrámaibban a balti országok), ahol legnagyobb volt a hitelexpanzió a válságot megelőző években. Amit érdemes kiemelni: az a válság, ami 2008 őszén végigsöpört Kelet-Európán, egy tipikusnak tekinthető, fejlődő országokbeli pénzügyi válság volt. 2001-ben az MNB idehaza bevezette az inflációs célkövetés rendszerét, a forint korábbi csúszó leértékelése megszűnt, bevezettek – már az ERM II árfolyamrendszerbe történő belépésre készülve – egy széles, plusz/mínusz 15 százalékos intervenciós euró-forint árfolyamsávot, valamint a forint teljességgel konvertibilis fizetőeszközzé vált, azaz megtörtént a tőkemérleg teljes liberalizációja.
Már látszik a válság a magyar cégeknél: sötét hónapokra készülnek a vállalkozók
31 Nőttek a jövedelmi különbségek a leggazdagabb és legszegényebb rétegek között, vagyis a válság kiélezte az anyagi különbségeket a háztartások között. Az életminőség rosszabb megítélése, a fokozódó aggodalmak okozta mentális nyomás közvetett hatásai a társadalmi környezet változásaiban is tetten érhetők. 2. ábra: A városlakók véleménye életminőségük változásáról a válság idején (n=352, 2011)
Következtetések
A válságjelenségeknek (pl. munkanélküliség, jövedelemcsökkenés, fogyasztás visszaesése) közvetlenül és közvetetten is szerepük van az egészségi állapot alakulásában és az egészségügyi ellátórendszer működésében. A hatások elsősorban a negatív tendenciák felerősödésével és újszerű folyamatok kialakulásával járnak együtt. A rövid távú hatások (mint például a mentális betegségek elterjedése) néhány év tükrében kevésbé értelmezhetők, azonban hosszú távon az egészségpolitikai döntéshozatalnak fel kell készülnie a következmények kezelésére. Bár a szekuláris hatások (pl. a lakosság iskolai végzettségének javulása) középtávon ellensúlyozhatják a válság egészségi hatásait, ennek kiszűrése nagy kihívás a tudományos kutatások számára (3.
Szegedi Tudományegyetem | A 2008-as gazdasági válság hatásai és kezelésének lehetőségei
- Már látszik a válság a magyar cégeknél: sötét hónapokra készülnek a vállalkozók
- A Világgazdasági válság (1929-1933) Magyarország gazdaságára gyakorolt hatásai | Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok - Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat
- Szimpátiából szerelem - Erre figyelj az első randin
Matolcsy György: Három válság Magyarországon
A gazdasági válság hatása az egészségegyenlőtlenségek területi különbségeire Magyarországon
2003 év végén a jegybanki alapkamat már 12, 5 százalékon állt. E folyamatokkal egyidejűleg a Medgyessy-kormány 2003-ban visszavágta az első Orbán-kormány által elindított, államilag támogatott forintlakáshitelek támogatásának összegét, mert a 2001-ben beindult hitelboom eredményeképpen már 200 milliárd forint volt az állami kamattámogatás költségvetési terhe (az akkori GDP 1 százaléka), és egyre növekedni látszott. A korábbi átlagos 4-6 százalékos támogatott lakáshitelkamatok 12–14 százalékra ugrottak fel. A lakáshitelek iránti kereslet drasztikusan visszaesett. Mivel az államilag támogatott lakáshitelek folyósítására a hazai kereskedelmi bankok addigra külön infrastruktúrát alakítottak ki, folytatni kívánták a hitelexpanziót. Ekkor jelentek meg a színen a relatíve olcsónak tűnő, 5–7 százalékos kamaton kapható, deviza- és devizaalapú hitelek. A külföldi tulajdonú bankok jelentős részben (60–80 százalékban) az anyabankjuktól jutottak könnyen és olcsón devizaforráshoz, a hazai tulajdonú bankok a nemzetközi pénzpiacról.
- Lépésálló kőzetgyapot praktiker
- Tixa hu szép kártya
- Bolognai bottle történő úszózás
- Vegyestüzelésű kazan szerelő
- Bge nyílt nap
- Rábca parti lakópark györgy ligeti
- Rtl most való világ 5 letter
- Jp autó eger youtube
- Tiszántúli takarék hu http
- Auróra utca rendelő
- Erdélyi nemesi családok listája
- Wartner szemölcseltávolító fagyasztó stray cat
- Szilveszteri buli budapesten
- Media markt nyíregyháza nyitvatartás for sale
- Eladó új lakás győr
- Katona józsef sz
- Vodafone e számla befizetés